Anyámnak!!

Óh anya a szívem szakad meg,
mert ki ismertem a világot
szemem emléktől könnyes,
hogy mikor kellett volna, nem adtam virágot!
Hogy mikor a legjobban számítottál rám kegyetlen voltam és rideg
mama sajnálom, ments meg, mert a szobám sötét és rideg
Sajnálom, hogy kegyetlen voltam, amiket mondtam,
sajnálom a napokat, mit tőled loptam
Sajnálom, bocsáss, meg kérlek,öröké szeretlek téged

Fájnak a percek mik könnyek lettek
mik benned haraggá lettek
Tudom és sajnálom anya
te már nem látsz, szívesen utoljára térek haza
Könnyes szemmel hagyom el bölcsőm
elveszetten bolyongok, keresem a szeretetet a földön
Én csak szeretem, volna magasan felhők közt szállni
nem a halálra várni

A mohóságom mi büntet vérbe fagyott rímben, fürdet, s halálra ítél
az Úr rám számol, és nem kímél
Örökre szívembe gravírozta a szeretet fogalmát
elveszett lelkem, míg nem leli oltalmát
Sajnálok mindent a világ legdrágább kincsét, hagytam magam mögött
kívánom, kapj, szárnyra és lásd meg, mi van a felhők fölött
Valahol ott bolyong elveszetten lelkem téged várva
és a szeretetedre várva

Drága mama ringass, kérlek.
Szoríts erősen, mert félek.
Szoríts erősen, ments, meg kérlek.
Örökké szeretlek téged!